Aludni
szeretek, aludni jó,
mert
elindul velem egy nagy hajó.
Utasa
megannyi tarka sereg,
királyok,
tündérek és hercegek.
Amikor
meglátnak köszöntenek:
-
De jó, hogy megjöttél te kisgyerek.
Velük
járhatom a tengereket,
a
kapitányuk is én lehetek.
Van
egy kis sziget, mely igen csodás,
ott
lakik régóta egy óriás.
Nem
félek tőle, mert vidám fickó,
igaz,
hogy nagyra nőtt, de szíve jó.
Vidáman
fogad, ha megérkezem,
és
mindig boldog, hogy játszhat velem.
Mikor
a vállára felültet ő,
magasabb
vagyok, mint a hegytető.
Egy
éjjel kalózok támadtak rám,
de
persze kéznél volt a parittyám.
Ettől
a sok zsivány úgy megijedt,
elúsztak,
és szabad lett egy sziget.
A
sziget lakói éljeneztek,
azt
mondták királyuk én lehetek.
Koronát,
kincseket hoztak oda,
de
én már vágyódtam újra haza.
Így
szóltam : - Köszönöm jó emberek,
nem
kell a királyság, a kincsetek,
mert
van egy kis ország, egy kis falu,
ott
vár sok jó barát, és az anyu.
És
reggel amikor hazaértem,
anyunak
én mindent elmeséltem.
Nem
lettem király, és hős se talán
de
büszkén nézett rám édesanyám.
Aludni
szeretek, aludni jó ,
elvisz,
és visszahoz az a hajó.
Sok
kaland történik éjjel velem,
de
mégis itthon a legjobb nekem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése