Beszélgetés egy kis madárral

Fenyők közül a hegy nevet,

fenn az égen kis madár integet,

csőrében egy napsugárral,

ide száll, oda száll,

bókol a szél, meg-megáll,

dalolja a kis madár,

hogy szép a nyár és szép az élet,

én senkivel nem cserélek.

Hogyha elmúlik a nyár,

zord lesz a tél kis madár.

Akkor bizony messze szállunk,

repít minket szél barátunk,

de ha hív a napsugár,

visszaszáll a sok madár.

Itt születtünk, itt a fészkünk,

hazát soha nem cserélünk.