Erdei karácsony

                                                 

 

Karácsony éjjel

égnek a fények,

szívekben béke,

és új remények.

 

Őzike nézi

üres a jászla,

lesz talán, mégis

aki megszánja.

 

Mackó is dörmög,

üres a kamra,

pedig az ősszel

jól telerakta.

 

Róka is éhes,

nincs vacsorája,

de most az erdőt

ő sem vadássza.

 

A hideg télben

ki segít rajtunk,

kis nyuszi reszket,

éhen ne haljunk.

 

Mókuska örvend:

- Fényeket látok,

jönnek, már jönnek,

a jó barátok.

 

Kacajtól hangos,

most már az erdő,

siklik a szánkó,

csendül a csengő.

 

Telik a jászol,

telik a kamra,

hordja a falvak

apraja-nagyja.

 

A sok kis állat

örömmel látja,

hogy egész télen,

lesz vacsorája.

 

Boldog karácsony

szállt az erdőre,

és áldást hintett
az ünneplőkre.